Nézőművészeti Főiskola – 3K Óbuda

Az alaphelyzet: betiltja a kormány úgy 2021-ben a színházakat, a nézők elfogytak, a színészekből-rendezőkből-kritikusokból viszont rengeteg van.
Új nézőkre van szükség, mégpedig profikra.
Alakul is egy főiskola, ahol a két tanerő – Scherer Péter és Mucsi Zoltán – nekiállnak és megtanítják a nézőket nézőként viselkedni. Próbanézőjük ebben Katona László, aki már a megjelenésével is üt. Nem lehet nem röhögni, pedig eleinte alig szólal meg.
Mucsi Zoltán karaktere a mélymondandójú – őszinte – drámai színész, akinek vannak elvárásai a nézőkkel szemben. Scherer Péter alakította prof inkább a biológia felől tudományoskodja a nézőképzést.
Tutira beiratkoznék hozzájuk, mivel ezzel a diplomával napi 5-6 előadást is lehetne nézni, sőt még fizetnének is érte. Igaz, ehhez a képzésen át kell jutni, ami nem tűnik egyszerűnek. Hozzák a tipikus nézőket, el is játszák, és játszanak is velük, nekünk, velünk.
Annyit nevetünk, hogy félidőben már fáj a hasam… de nem állunk meg egy pillanatra sem. Interaktív az előadás, de pillanatokra sem lehet a főszereplőinket kizökkenteni a nézőfaragás-idomítás mesteri előadásából.

Egyetlen hátrány a helyszín: zsiráfok a második sortól hátrébb előnyben, így a darab kb 10%-a láthatatlan marad a nézőtéren, viszont ezt ha rádión hallgatom is végig nevetnék.

Igazi színházi kikapcsolódást rendezett Árkosi Árpád, az egész őrületet pedig jól megírta: Tasnádi István.

Ebbe a suliba még jönni kell, sokszor, és újra és újra tanulni, hogy milyen a “megfelelő” néző 🙂