Bányavíz – Szkéné Színház

A Bánya-trilógia bármely előadásában az az igazán nagyszerű, hogy a komoly témák mellett is szívből nevetünk, nem is keveset. A Bányavíz a már kevéssé szomjas pap (Kaszás Gergő) gyakorló monológjával indul, amit Irén (Bozó Andrea), a cseppet problémás házvezető néni szabotál némi beszélgetési szándékkal. Leég a tanító (Tóth József) háza, aki ennek következtében a lányával, Imolával (Eke Angéla) a pap házába költözik. Fokozza a hangulatot, hogy a pap nevelt fia (Ágoston Péter) szeretne kitörni ebből a nyomorvilágból, és a saját reménytelen kiszolgáltatott helyzetéből. Nem mintha erre bármi esélye is lenne, csak ha minimum világgá megy, a helyben lázadozás semmire sem vezet.
Belelátunk a kényszerből ottmaradottak mindennapjaiba, alá és fölé rendeltségi viszonyaikba, apró és nagyobb bűneikbe. Mindezt nem kevés humorral, drámával, káromkodással, és látványos jelenetekkel tarkítva.
Kaszás Gergő már nem először nyújtja a minimum tökéletest, Bozó Andrea Irén nénije annyira igazi, hogy még a tapsrendben is alig ismerem fel a kíváló színésznőt. Ágoston Péter alakítása igazi meglepetés, eddig 1x láttam, akkor valahogy nem sikerült megjegyeznem, de mostantól mindkét szemem rajta, és azon színpadokon tartom, ahol előfordulása várható.

Csizmadia Tibor rendezte, érdemes többször is jegyet vadászni erre az előadásra.

 

 

 

Szólj hozzá!