Távoli dal – Vígszínház

Willem (Józan László) öccse váratlanul meghal, ő pedig visszatér Amszterdamba, hogy szembenézzen a családjával az eddigi és jelenlegi életére.

Mesél a testvérének, akivel már nem találkozhat. Mesél az útról, ami elvitte otthonról, mesél a családjáról, érzéseiről, vágyairól.

A családja nem fogadta el sosem meleg kapcsolatai miatt, és most sem tudnak túllépni ezen a helyzeten. Sőt, úgy tűnik a szakadék egyre mélyebb, az igazi, őszinte szeretetet az előítéletektől teljesen mentes gyerekektől kapja meg, a nővére gyerekeitől.

Fájdalmas vallomás, próbálkozás a régi szerető társ újra megkeresésének története, amit csak tetéz a temetés, az ismerősök, és a család meg nem értése.

Willem olyan érzelmi hullámvasúra issza magát, amiből felállni a legnehezebb, irány vissza New York, de a testvér hiánya nem enged….

Józan László minden könnycseppet elsírt, az enyémeket is… A darabban pár napja fáj… nekem már lassan 12 éve fáj… Minden angyalunk itt van velünk.

A Víg legjobb dobása ez a darab, és Józan László szívből jövő játéka tépázta meg a szívemet ma este. Kellett, nagyon kellett gondolkodni, érezni, emlékezni, átérezni.

Szabó István rendezésében kihagyhatatlan előadás.

Szólj hozzá!