A velencei kalmár – Pesti Színház

Telt ház, még a csilláron is lógnánk, ha lenne 🙂 mibe kapaszkodni, de ez nem az a színház.

Bassanio (Telekes Péter), nem piti módon, a legjobb barátját – Antonio (Stohl András) – használja kezesnek, mikor Shylock (Kern András) zsidó bankártól kölcsönkér egy nagyobb összeget. Kamat nincs, de ha nem kerül elő a pénz határidőre, akkor Antonio fél kiló saját húsával felel bánatpénzként. Törvény szerint, nincs mese.

Bassanio alig pénzéhes mód gazdag lány, Portia (Bach Kata) kezét kéri, és kapja, neki mondjuk eszébe sincs visszaadni a pénzt, Antonio, majd megoldja helyette, míg ő a haverjával élvezi a gazdag  életet.

Mellékszál, de a legszebb szerelmes jelenetek a történetben nem hozzájuk kötődnek, inkább Lorenzo (Józan László) és szerelme nevéhez, aki Jessicát (Tornyi Ildikó) szökteti az uzsorás apjától, ki oly szerelmes, hogy még hitét is hátrahagyva megkeresztelkedik. Az ő párosuk évődései, a kölcsönsztori mellett a legkedvesebbek.

Persze a lóvé határidőben nem jut Shylockhoz, be is vasalná Antonion a “bánatpénzt”, de jön és lát és győz a “fiatal jogász”, a hivatalos tárgyalást pedig a nagyszerű Fesztbaum Béla által jásztott velencei vezető, a Dózse vezeti. Antonio végig a tök szerencsétlen figura, Bassanio pedig a haverjaival a nagymenő.

Shakespeare korából kicsit odébb kerül a történet, mert a feldolgozás nagyon mai, sok-sok ismerős helyzettel, nem is hiányoznak a korabeli jelmezek, díszletek, az egész előadás magával ragad, nincs egy unalmas pillanata sem.

Kicsit befejezetlenül kapkodósan hal meg a gonosz(?), kicsit elvarratlan a vége, de ez már csak ilyen. Keserű vígjáték a Pestiben, Valló Péter rendezésében.

 

Szólj hozzá!